A tegnapi post a szerkesztőségben is, meg a civil szervezeteknél dolgozó barátaimnál is kicsapta a biztosítékot. Főleg azt kifogásolták, hogy milyen nyeglén bántam a szegénységről szóló demonstrációval. Mások viszont nagyon örültek, hogy leírtam azt, amit valójában gondolok.
Most megpróbálok tovább menni ezen az úton.
Ma barátaim a hatodik kerületi önkormányzat előtt tartottak sajtótájékoztatót, lényegében felhívták arra a figyelmet, hogy civil nyomásra visszalépett a befektető a Hunyadi téri beruházástól, és eközben a Nagymező utcai beruházásból, ami ugyancsak civil nyomásra nem valósult meg, nem akar kihátrálni a befektető, ezért a fák gyökerei hónapok óta ki vannak takarva. A két csoport munkájában én is szerepet vállaltam. Ezt azért mondom, hogy ennek fényében hangozzék el, amit mondani akarok.
Egy győzelemről beszélhetünk. Meghátrált egy érdekcsoport, miután több hónapos felvilágosítómunkát szerveztünk a környéken. Én eközben nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, ami előző este ért, a "Gyenge lábakon áll a világ" fesztiválon, és azt éreztem, hogy győzelem ide vagy oda, egyszercsak elsodorhat bennünket valami sokkal súlyosabb elégedetlenség, mint amit mi itt reprezentálunk.
Azt éreztem, hogy miközben mi konstruktívan próbáljuk felkelteni az emberekben a civil kurázsit, és azt éljük meg, hogy a többség iszonyatosan passzív - a valóságban nagyon komoly indulatok gyűlhetnek a mélyben. Olyanok, amelyeknek most semmi jele. Aztán egyszercsak kitör egy olyan balhé, mint a tavaly őszi.
A Nagy Kiárusítás című filmet láttam a fesztiválon, ami azokról az esetekről szólt, amikor óriásvállalatok kezébe adtak közszolgáltatásokat, például a vasutat, az ivóvizet, az áramot vagy az egészségügyet. Igen, az egészségügyet. A film angol nyelvű honlapja.
Néhány jelenetet: A Fülöp-szigeteken egy orvost látunk, mögötte a páciens kórházi ágyban. A beteg szájában pumpa, amelyen át a levegőt kapja. A pumpát a páciens rokonai működtetik felváltva, mert nincs gépe a kórháznak. Ott áll egy csávó és nyomkodja a pumpát, a beteg meg láthatóan minden levegővételnek nagyon örül, és közben majdnem megfullad. És az orvos elmondja, hogy a kórháznak nincs pénze, mert az államnak sincs. Aztán egy privát kórházat látunk ugyanott, és az ottani igazgató az udvari szökőkút előtt állva arról beszél, hogy egy ilyen helyen a páciens úgy érezheti magát, mint egy hotelben.
Aztán látunk egész városrészeket, amelyeket megfosztottak az elektromos ellátástól - asszem Afrikában -, mert a lakók nem tudták fizetni a számlát.
Na, és aztán volt egy beszélgetés ott a West Balkán nevű szórakozóhelyen a magyar egészségügyi reformról. Jön a biztosítási alapú egészségügy. Ott volt a Nagycsaládosok Egyesületének az elnöke, Szabó Endre, és azt mondta: 2008 január elsejétől közel egymillió embernek a TAJ-száma érvénytelené válik, mert nem fizet utána senki társadalombiztosítást. És ez, mondta ő, nem a több biztosítós rendszerrel kapcsolatos, sőt, ezután is kapni fognak ellátást, de az egészségügyi kormányzat potyautasoknak tekinti őket. Például tud olyan háziorvosi praxisról, ahol a páciensek tíz százaléka ilyen "potyautas". Nem regisztrált munkanélküliek, vagy olyan bizonytalan hátterű vállalkozónál alkalmazottak, aki nem tudja fizetni a társadalombiztosítást utánuk, meg sok az olyan háztartásbeli anya is, akinek a gyerekei már elég nagyok ahhoz, hogy ne járjon utánuk automatikusan társadalombiztosítás.
Na ide akarok kilyukadni. Az történik most, ha nem is mondjuk ki, de azért sejthetjük, hogy aki nem tudja megfizetni a civilizáció árát, bármilyen okból, azt kilökjük. És azt mondjuk, hogy mindennek ára van. És ez az érvelés egyfelől igaz is, de másfelől meg a szabad versenyben vannak vesztesek, akik a villanyszámlát sem tudják megfizetni, és mi azt a megoldást találtuk ki erre, hogy akkor ők ne kapjanak áramot. És ők pedig egyszercsak be fogják verni a kirakatokat.
Most megpróbálok tovább menni ezen az úton.
Ma barátaim a hatodik kerületi önkormányzat előtt tartottak sajtótájékoztatót, lényegében felhívták arra a figyelmet, hogy civil nyomásra visszalépett a befektető a Hunyadi téri beruházástól, és eközben a Nagymező utcai beruházásból, ami ugyancsak civil nyomásra nem valósult meg, nem akar kihátrálni a befektető, ezért a fák gyökerei hónapok óta ki vannak takarva. A két csoport munkájában én is szerepet vállaltam. Ezt azért mondom, hogy ennek fényében hangozzék el, amit mondani akarok.
Egy győzelemről beszélhetünk. Meghátrált egy érdekcsoport, miután több hónapos felvilágosítómunkát szerveztünk a környéken. Én eközben nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, ami előző este ért, a "Gyenge lábakon áll a világ" fesztiválon, és azt éreztem, hogy győzelem ide vagy oda, egyszercsak elsodorhat bennünket valami sokkal súlyosabb elégedetlenség, mint amit mi itt reprezentálunk.
Azt éreztem, hogy miközben mi konstruktívan próbáljuk felkelteni az emberekben a civil kurázsit, és azt éljük meg, hogy a többség iszonyatosan passzív - a valóságban nagyon komoly indulatok gyűlhetnek a mélyben. Olyanok, amelyeknek most semmi jele. Aztán egyszercsak kitör egy olyan balhé, mint a tavaly őszi.
A Nagy Kiárusítás című filmet láttam a fesztiválon, ami azokról az esetekről szólt, amikor óriásvállalatok kezébe adtak közszolgáltatásokat, például a vasutat, az ivóvizet, az áramot vagy az egészségügyet. Igen, az egészségügyet. A film angol nyelvű honlapja.
Néhány jelenetet: A Fülöp-szigeteken egy orvost látunk, mögötte a páciens kórházi ágyban. A beteg szájában pumpa, amelyen át a levegőt kapja. A pumpát a páciens rokonai működtetik felváltva, mert nincs gépe a kórháznak. Ott áll egy csávó és nyomkodja a pumpát, a beteg meg láthatóan minden levegővételnek nagyon örül, és közben majdnem megfullad. És az orvos elmondja, hogy a kórháznak nincs pénze, mert az államnak sincs. Aztán egy privát kórházat látunk ugyanott, és az ottani igazgató az udvari szökőkút előtt állva arról beszél, hogy egy ilyen helyen a páciens úgy érezheti magát, mint egy hotelben.
Aztán látunk egész városrészeket, amelyeket megfosztottak az elektromos ellátástól - asszem Afrikában -, mert a lakók nem tudták fizetni a számlát.
Na, és aztán volt egy beszélgetés ott a West Balkán nevű szórakozóhelyen a magyar egészségügyi reformról. Jön a biztosítási alapú egészségügy. Ott volt a Nagycsaládosok Egyesületének az elnöke, Szabó Endre, és azt mondta: 2008 január elsejétől közel egymillió embernek a TAJ-száma érvénytelené válik, mert nem fizet utána senki társadalombiztosítást. És ez, mondta ő, nem a több biztosítós rendszerrel kapcsolatos, sőt, ezután is kapni fognak ellátást, de az egészségügyi kormányzat potyautasoknak tekinti őket. Például tud olyan háziorvosi praxisról, ahol a páciensek tíz százaléka ilyen "potyautas". Nem regisztrált munkanélküliek, vagy olyan bizonytalan hátterű vállalkozónál alkalmazottak, aki nem tudja fizetni a társadalombiztosítást utánuk, meg sok az olyan háztartásbeli anya is, akinek a gyerekei már elég nagyok ahhoz, hogy ne járjon utánuk automatikusan társadalombiztosítás.
Na ide akarok kilyukadni. Az történik most, ha nem is mondjuk ki, de azért sejthetjük, hogy aki nem tudja megfizetni a civilizáció árát, bármilyen okból, azt kilökjük. És azt mondjuk, hogy mindennek ára van. És ez az érvelés egyfelől igaz is, de másfelől meg a szabad versenyben vannak vesztesek, akik a villanyszámlát sem tudják megfizetni, és mi azt a megoldást találtuk ki erre, hogy akkor ők ne kapjanak áramot. És ők pedig egyszercsak be fogják verni a kirakatokat.
Hozzászólások
Eddig 12 komment érkezett (
)
1.
natinha
2007. 10. 18. 23:27
... :(
attól félek, valóban...
2.
fsp
2007. 10. 19. 0:31
Azért én a Nagymező utcai mélygarázs megakadályozására nem lennék annyira büszke. Nagyon sok itt lakó, és a közelben dolgozó ember életkörülményein javítana, ha lenne hol normálisan parkolni.
Te itt laksz a környéken?
3.
inovice (látogató)
2007. 10. 19. 0:32
engedj meg egy tök lényegtelen megjegyzést (nekem ennyire tellik, szorri):kurva jó a fotó - a kutya komoly ember
4.
bil (szerkesztő)
2007. 10. 19. 2:51
szia inovice! Ugye? Nagyon szimpatikus kutya volt
5.
bil (szerkesztő)
2007. 10. 19. 3:08
fsp! a környéken lakom, igen, a hetedik kerületben, gyalog tíz percre a Nagymezőtől. Értelek. Erről a garázs dologról lehetne vitatkozni szerintem, de alapvetően inkább azt mondom, nem a garázs miatt vettem részt benne. Hanem mert örültem, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, ami körülveszi őket. Egy ilyen önszerveződő folyamatba beleférne egy értelmes vita is akár arról, hogy mi legyen ott.
6.
Mesterszakács (látogató)
2007. 10. 19. 12:28
Éljen a verseny-alapú társadalom! Éljen a neoliberális gazdaság-filozófia! Aki nem tud fizetni, dögöljön meg! Ami nem hoz pénzt, szüntessük meg! Csak így tovább! Éljen a szép, új világ...
7.
suaj (látogató)
2007. 10. 19. 15:39
a jóléti államra ugye, azt mondták, hogy drága, lehagynak minket az ázsiaiak, ahol szarnak az emberi jogokra. meg azt mondták rá, hogy a nagy jólétben eltorzult, henyélő, lusta emberek nőnek föl. meg azt mondták, hogy ha neoliberális kapitalizmus lesz, akkor nő a GDP, ezért nő a jólét, ami majd "lecsorog" a legalsó szegényig is. Hülyének is megéri, hülye aki nem ezt az utat járja! Nem igaz?
Még a szocdem pártok is magukévá tették, Tony Blairrel az élen. Azt mondták, nem alanyi jogon segélyezünk, hanem a szolgáltató állam helyzetbe hoz. Segít kiúszni annak, aki akar úszni.
Mostmeg itt tartunk. A sok baromság megbukott, de akik mondták, mondják, azok számon kérhetetlenek, felelősség nélküliek.
A rendszerváltás véget ért, az ajtót záródnak, és akik fölülre kerültek, nem akarnak ugyanabba a szutykos kórházba járni.
Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a Hunyadi tériek tökösek és nem hagyják elveszni a piacot. A Nagymező utcai fákat is meg fogjuk védeni, mert a parkoláshoz parkolóház kell, nem pedig favágás.
8.
FSP (látogató)
2007. 10. 20. 1:11
Bil! Akkor földik vagyunk. Én is a hetedikben lakom, kb. tíz percre a Nagymezőtől. És tudom, mennyire álságos ez az egész. Idejönnek, tüntetnek, aztán visszamennek a Rózsadombra, a Svábhegyre, Pasarétre. Mi meg itt maradunk a jövőre maguktól is elpusztuló fáinkkal, a bűzzel és a parkolási káosszal.
9.
szab (látogató)
2007. 10. 20. 19:11
Kimosott-fejű vagy te is FSP! Vedd le inkább a vakszemúveget.
10.
Galiba (látogató)
2007. 10. 22. 12:31
Tudod FSP ennek a blogbejegyzésnek amihez hozzászóltál, az a címe, hogy "Egyszercsak bedeszkázzák a kirakatokat". Az az egyik vetülete, hogy a platánok "ingyen" nyújtanak jóérzést a Nagymezőben mindenkinek, annak is, aki nem tud fizetni a látványukért, a mélygarázs meg a magadfajta felszíni réteg kényelmét szolgálná, akik meg tudnák fizetni a számukra normál, mások számára elképzelhetetlen lukszuszt.
Te a mélygarázs havi 25 e Ft körüli bérleti díja mellett (ami ugye csak az üzemeltető ktgét fedezi) mennyi kártérítést fizetnél pluszban mindannak a megszámlálhatatlan embernek, aki elesik a platánok nyújtotta napi felüdülés lehetőségétől ?
És ez csak az egyik vetület.
A P+R megoldásokról nem beszéltünk.
11.
piacfelügyelő (látogató)
2007. 10. 23. 4:20
Szerintem "miközben mi konstruktívan próbáljuk felkelteni az emberekben a civil kurázsit" - az kurva nagy dolog! Közben nagyon sok dolgot élünk meg.
Megéljük azt is, hogy "az emberek többsége passzív", de (lassan) (egy részük) véleménye átformálató. Merthogy tulajdonképpen a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" azt csinálja, hogy átadja a civil tudást. Átadja azt, amit a társadalmi alrendszerek, - diszfunkcionalitásuk miatt -, nem képesek: hogyan csinálj helyi politikát, hogyan vegyél részt a helyi közéletben, hogyan vedd a kezedbe a saját sorsod alakítását. És hogy ne várd azt, hogy ezt valaki más megteszi helyetted. És miközben evvel foglalkozol, nem az érdekel, hogy 1500 ember randalírozik ma éjjel Budapest belvárosában. Legalábbis addig, amíg nem lesz pontos tudásunk arról, hogy ez az 1500 főnyi ember mégis milyen szempontból reprezentálja a magyar lakosságot? Addig nem vagyok hajlandó ezt a kisebbséget azonosítania magyar lakossággal. Pont. Addig marad az ilyen "piacvédős munka". Egyébként kíváncsian várom a pontos társadalmi elemzést erről a média által felnagyított társadalmi csoportról. Ez azért is érdekel, mert nagyon fontos kitűzni a célokat, pl. szerintem nem jó megközelítés a két dolog közé egyenlőség jelet tenni. Az túlságosan leegyszerűsíti a dolgokat :)
12.
FSP (látogató)
2007. 10. 24. 8:49
9-10! Én legalább annyira fontosnak tartom a környezet védelmét, mint Ti. Csak szerintem nem az a környezetvédelem, hogy ha meglátunk egy fát, azonnal odaláncoljuk magunkat hozzá. Ha nektek valóban fontos a környezetünk védelme, szervezzetek mozgalmat, hogy senki ne szemeteljen, ne dobja el a csikket, (egyáltalán, közös helyen ne dohányozzon, meg ilyenek). De ne egyszeri, látványos eszközökkel, hanem mindennap, addig, amíg nem lesz eredménye.
Kevésbélátványos, ritkábban lehet szerepelni a sajtóban, de ez legalább környezetvédelem.
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.