Ma a Fővárosi Bíróságon elnapolták a tárgyalást a Barát utcaiak és a környéken élők ügyében. Kijöttünk és röhögtünk. A ház lassan kész lesz, ami miatt perre mentünk.

Itt a képen még a tárgyalás előtt vagyunk, a bírósági folyosón:



Néhány másik barátommal, ismerősömmel arra készültünk a múlt héten, hogy találkozunk a hatodik kerületi polgármesterrel, aki egyeztetésre hívott minket a Hunyadi tér jövőjéről. Alaposan felkészültünk, leírtuk neki, hogy szerintünk hogyan is történjen egy ilyen egyeztetés. Ez egy másik ügy, egy másik beruházás, többen, más környékeken élők segítettük a Hunyadi tér környékén élőket, akik nem akarták, hogy megszüntessék a város egyik kedvelt zöldségpiacát. A polgármester az utolsó pillanatban lemondta a találkozót. (Itt a levélváltásunk, meg a Híradó beszámolója)

Most egy körlevélben kikéri a lakók véleményét, mi legyen a Hunyadi téren. Itt a körlevél. Érdekes. Velünk nem akar találkozni, de az egyik kívánságunkat teljesíti, mi ugyanis épp ezt kértük tőle levélben.

Tegnap este egy Nagymező utcai demonstrációt tervezgettünk, kissé mindenki fásultan. Ez egy harmadik ügy, harmadik beruházás, egy mélygarázs, amit a fasor helyére terveztek. Most a lakók rendőrségi feljelentéssel fenyegették meg az önkormányzatot, ha nem temetik be a fák kitakart gyökereit. Az önkormányzat megígérte, hogy betemetik, ezért mi elnapoljuk a demonstrációt. De még mindig nincs vége a csatának, mert a  kerületi vezetők akarják azt a mélygarázst a fasor helyén.

Harminchat millióért temetik be az árkokat és rakják vissza a Nagymező utca burkolatát. Ez a költség nem lett volna, ha polgármester a döntés előt megkérdi a lakókat, hogy mit akarnak. De nálunk egy lakossági fórum úgy néz ki, hogy az önkormányzatok megállapodnak a befektetővel, és utána - jó esetben - tájékoztatják a lakosságot.

Na, vajon miért félnek a vezetők annyira, hogy egy döntés előtt egyezkedjenek veletek? Miért jobb a kész helyzet nekik?

Ültem a többiekkel tegnap este és azt éreztem, hogy hülyét csinálunk magunkból. A jogaidat csak elvben érvényesítheted az ilyen túlerővel szemben, a gyakorlatban az a kivétel, ha sikerül.

Ilyen festmények között, illúziókat kergetve szervezkedtünk:



A munkánk mellett, csekély erőforrásokkal szállunk szembe az önkormányzat hatalmas apparátusával, meg a velük szövetkező befektetőkkel.

És közben szétforgácsoljuk magunkat. Itt épülget a ház az ablakom alatt.



Nézzétek meg, Budán, az önkormányzat holnap erdők kivágásáról dönt. Itt egy közlemény, a helyi szdsz segélykiáltása a sajtónak. Kiraktam a közösségi oldalunkra, ugyanott a beépítésre kijelölt zöldterületek, parkok pontos listája, utcanevekkel. Én már el sem indulok ebben a dologban, pedig ott születtem, ahol ezeket a fákat most kivágják.

Ez teljesen nyilvánvalóan a budapesti levegő rovására megy, de az emberek nem lépnek fel ellene, ami szerintem annak a jele, hogy nem lehet befolyásolni az ilyen döntéseket.